12 jel, hogy a párodnak párkapcsolati OCD-je van

Megfigyelted rajta, hogy állandóan szüksége van az érzéseid megerősítésére? Akkor elképzelhető, hogy a párod is párkapcsolati OCD-ben, azaz kényszerbetegségben szenved.

Mielőtt a tisztaság- és rendmániás sztereotípiával ütnénk el a dolgot, egy dolgot muszáj leszögezni: a kapcsolati OCD – ahogy minden kényszerbetegség – komoly mentális kihívást jelent a beteg és természetesen a környezete számára is.

Kezdjük az elején: mi az a kapcsolati kényszerbetegség?

A Nemzetközi Kényszerbetegség Alapítvány viszonylag egyszerűen körülírta, hogy mit tekinthetünk az OCD, azaz a kényszerbetegség alapjának. Eszerint a kényszerbetegség bármely fajtáját nézzük, olyan obszesszív-kompulzív tünetegyüttesről van szó, amely a világ lakosságának legalább 2-3%-át érinti, magyarországi viszonylatban ez kb. 250 000 – 300 000 beteget jelent.

Férfiak és nők egyaránt szenvedhetnek tőle, általában már a serdülőkort követően kialakulhat és az idő múlásával egyre komolyabb hatással bír az életminőségre. Aki az OCD bármilyen formájától szenved, elmondható, hogy a rögeszmék és a kényszeres cselekvések végeláthatatlan körforgásába kerül.

A kényszerbetegség ugyanis olyan krónikus betegség, amely visszatérő tolakodó gondolatokkal dolgozik, amelyek erős szorongásérzetet válthatnak ki a betegből, méghozzá irracionális, illetve egy bizonyos szisztéma szerint rituálisan ismétlődő rögeszmés cselekvések kíséretében.

A párkapcsolati kényszerbetegség (ROCD – azaz relationship obsessive-compressive disorder, vagyis kapcsolati rögeszmés-kényszeres zavar) ugyanez, csak „pepitában”, azaz a párkapcsolat áll a szorongás fókuszában.

A ROCD-ban szenvedő beteg folyamatosan elbizonytalanodik a párkapcsolatát illetően. A kényszeres gondolatokat tekintve a betegek megkérdőjelezik a párjuk irántuk érzett szeretetét, a vonzódásukat, a párjukkal való összeegyeztethetőségüket és a partnerük irántuk érzett szerelmét.

Szinte már rögeszmés módon, kényszeresen vágynak a megerősítésre. Ennek érdekében például folyamatosan kérdezgetik a környezetükben élőket egyfajta külső megerősítést keresve, ami nemcsak számodra, de akár a barátok és rokonok számára is kihívást jelenthet.

Ha ez még nem lenne elég, további nehezítő tényező, hogy a kapcsolati OCD-ben szenvedők – a „sima” kényszerbetegekhez hasonlóan – jelentős része lesz depressziós, hiszen többségük tisztában van viselkedésük és gondolataik irracionalitásával.

Emiatt inkább elrejtik, szőnyeg alá söprik a problémákat, a megszégyenítéstől való félelem miatt nem mernek segítséget kérni. Ennek következtében azonban a ROCD-es betegek többségénél előbb-utóbb a depresszió is felüti a fejét, ami már csak a párkapcsolatra nézve is, szintén libidó- és érzelemgyilkos tényező.

12 jel, amiről felismerheted a kapcsolati OCD-t

A teljesség igénye nélkül, az alábbi kérdések és cselekvések utalhatnak kapcsolati OCD-re:

1. Folyamatosan teszteled a partnered iránti vonzalom szintjét azzal, hogy jobban vonzódsz-e más emberekhez. Például idegenekhez, barátokhoz, exekhez vagy hírességekhez.

2. Folyamatosan a párod testi tökéletlenségein agyalsz. Például, ha állandóan azon gondolkodsz, hogy túl nagy az orra vagy túl vastag/vékony a szemöldöke.

3. Folyamatosan elemzed a párod személyiségét. Olyan dolgokra gondolsz, hogy túl unalmas, elcsépeltek a viccei, túl félénk vagy nem elég okos hozzád?

4. Ódzkodsz a randevúzástól, mert senki sem tűnik elég jónak.

5. Nem vagy hajlandó megtenni a következő lépést a kapcsolatodban, mert vagy túlságosan a párod hibáira koncentrálsz, vagy arra helyezed a fókuszt, hogy mi hiányzik a kapcsolatból.

6. Folyamatosan elbizonytalan azt illetően, hogy a „megfelelő” kapcsolatban vagy-e vagy sem. Állandóan azon kattog az agyad, hogy talán van valaki, aki jobb lehetne a számodra.

7. Mindig megkérdőjelezed, hogy mennyire vagy szerelmes a partneredbe. Például azon rágódsz, hogy mért nem hiányzik neked jobban, ha már több mint egy hete nem láttátok egymást?

8. Úgy érzed, állandóan megnyugtatásra van szükséged azt illetően, hogy jól választottál párt magadnak.

9. Összehasonlítod a jelenlegi párkapcsolatodat egy korábbi szórakoztató és izgalmas (de gyakran egészségtelen) kapcsolatoddal, hogy kiderítsd, te így érzel-e a mostani partnered iránt.

10. Kerülöd a romantikus filmeket és/vagy tévéműsorokat, amelyek nem kívánatos gondolatokat és szorongást keltenek a párkapcsolatodat illetően.

11. Kitartóan keresed a válaszokat az interneten, online fórumokon, közösségi médiában, bárhol és bármikor.

12. Azt veszed észre magadon, hogy bármilyen szexuális tevékenység a házimunka szintjére degradálódott és általában kellemetlen, szorongással teli élménnyé vált.

Ha a fenti megállapítások/kérdések/tünetek közül legalább 3-5 igaz rád vagy a párodra, akkor nagy valószínűséggel a kapcsolati OCD is felkerült a közös menüsorra. Szerencsére kis odafigyeléssel a tünetek enyhíthetők.

Hogyan élheti túl a párotok a kapcsolati OCD-t?

Első körben egy nagy adag empátiára van szükség és arra, hogy sose becsüljük le a beteg fájdalmát és félelmeit. Fontos olyan közeget teremteni számára, ahol bátran és őszintén megnyílhat a legelemibb félelmeivel kapcsolatban is, hiszen ez enyhítheti a szorongását.

Az sem árt meg, ha akár közösen, akár szakember bevonásával igyekeztek felderíteni a ROCD-ot kiváltó okokat és a lehetőségekhez mérten orvosoljátok azokat. Legyen ez a mondás a mottótok: a tettek többet mondanak a szavaknál.

Ha különösen rossz állapotba került a párod, csak legyél ott mellette, hallgasd meg vagy, ha arra van igénye, biztosítsd számára a szükséges teret. De győződj meg arról, hogy tudja: ott vagy mellette a bajban. Emellett minden lehetséges módon biztosítsd az érzéseidről és arról, hogy neked ő így tökéletes.

Igaz ez az olyan különösen kiszolgáltatott és intim helyzetekre is, mint amilyen a szex. Ilyenkor különösen nagy hangsúly helyeződik az érzelmeket kifejező érintésekre, ami segít újjáépíteni a bizalmat és az önbizalmat egyaránt.

Ezen felül pedig a terápia az, ami segíthet a megelőzésben és a kezelésben.